Első benyomásaim az Apple Pay-ről

Sok-sok éves várakozás után (konkrétan 5), 2019. május 21-től kishazánkban is elindult az Apple a saját mobilfizetési megoldása, az Apple Pay. Az első bank aki lehetővé tette ügyfelei számára ezt a fizetési megoldást, az az OTP Bank (ki gondolta volna).

Gondoltam egy rövidebb bejegyzésben leírom tapasztalataimat így két nap után. Tudom, ez időben még nem sok, de mivel mérhetetlenül sokat fizetek kártyával (készpénzt nem is tudom mikor használtam utoljára), így már bőségesen gyűjtöttem tranzakciókat (összesen eddig 27 darab).

Beállítás

Miután a szolgáltatást aktiválta az Apple (és gondolom az OTP is), nagyon sokan rögtön rápörögtek témára, beleértve engem is. A jelenlegi megoldás csak és kizárólag MasterCard és Maestro fizikai kártyákat enged regisztrálni (digitalizálni), VISA, illetve a Simple alkalmazásban hozzáadott idegen bankos kártyákat és a Simple virtuális kártyákat még nem (állítólag dolgoznak rajta), részleteket a Szifon.com témába vágó cikke tárgyalja.

A beállítás pofon egyszerű volt, alapvetően három lehetőség van a kártya Apple Wallet-be adásához:

Ha esetleg rendelkezünk Apple Watch-csal, akkor a kártya hozzáadását a Watch app – Wallet & Apple Pay menüben tudjuk elvégezni hasonlóan egyszerűen, mint a telefonon.

Watch app – Wallet & Apple Pay

Miután a folyamaton végigmentünk, máris készen áll a telefon vagy óra a használatra.

Használat

Az megoldás használata pont annyira bonyolult, mint az érintéses fizetésre alkalmas bankkártya. Az ember előveszi a telefont vagy órát, előhívja az Apple Pay funkciót, authentikálja magát a Touch ID / Face ID / készülék jelkóddal, majd amikor megjelenik a telefon billegtető animáció, odatartja a készüléket a terminálhoz.

Apple Pay fizetés

Ennyi, ilyen egyszerű.

Fontos megjegyezni, hogy csak olyan helyeken lehet használni, ahol van már érintéses fizetési lehetőség. Ezt azért emelem ki, mert Amerikával ellentétben itthon – illetve egész Európában – majdnem mindenhol megoldott az ilyen jellegű fizetés, nem kell keresni az Apple Pay logót úgy, mint Amerikában.

Tapasztalatok

Működik. 🙂 De tényleg. Eddig körülbelül 8-10 helyen fizettem vele különféle összegeket és mindenhol működött, elsőre. Ráadásul az egyik legnagyobb előnye a biztonságon túl az, hogy nem kell PIN kód. Még 5000 forint feletti vásárlás esetén sem, hiszen a személyazonosságunkat a jelkód vagy a biometrikus azonosítás garantálja (ami ugye bankkártyás fizetés esetén a PIN kód).

Ugyanaz a bankkártya több eszközön is regisztrálható, minden egyes eszköz egy saját azonosítót (Device Account Number – DAN) kap, ami csak és kizárólag azzal az eszközzel használható.

Attól pedig ne ijedjetek meg, hogy sikeres fizetés után a nyomtatott kis cetlin egy általatok még nem ismert kártyaszámot fogtok látni, ez ugyanis a rendszer sajátossága. Sokan azt hiszik, hogy egy ilyen fizetési megoldás gyakorlatilag csak annyit jelent, hogy a kártyaspecifikus adatokat úgy mint kártyaszám, lejárati dátum és az ellenőrző kód, a készülék “lemásolja” és ezt küldözgeti fizetés közben a terminálnak. A valóság az, hogy minden eszköz egy speciális azonosítót küld a terminálnak, így garantálva azt, hogy az igazi kártya adatait sem az Apple, sem pedig a kártyaelfogadó hely nem látja.

A bejegyzés borítóképe a szifon.com oldalról származik, felhasználási engedélyt pedig itt kaptam:

You may also like...